Mi a fascia és miért kell többet foglalkoznod vele?

Az elmúlt években lépten nyomon belefuthatunk a fasciaelméleti megközelítésekbe és kezelésekbe, biztosan te is olvastad már valahol a kifejezést. De végtére is mi a fascia, és miért van körülötte ekkora “felhajtás” újabban?

Érdekesség, hogy bár csak az elmúlt években hallunk egyre többet arról, hogy mi a fascia, egyáltalán nem új felfedezésről van szó. A szakértők már a XVIII. században írtak tanulmányokat a fasciáról, sőt, ókori görög és egyiptomi iratok is foglalkoznak vele – csak épp ekkor még nem fasciának nevezték.

Kezdjük az elején: mi a fascia?

A fascia egy rostos kollagénes kötőszövet, ami az egész testet behálózva alkot rendszert. Egyben a fascia az egyik legnagyobb érzékelő- és információt szerző szervünk, idegrendszerünk érzékelőrészeit is magába foglalja.

Legkönnyebben így illusztrálható, hogy mi a fascia: képzelj el egy narancsot, aminek a héja a bőröd, a héja alatt fehéres rész a felszíni fascia, a gerezd a mély fascia – vagyis az izom -, a gerezd belső hártyái pedig az izomrostok.

Ebből máris kiderül, hogy az izom bizony messze nem az a hurka alakú köteg kemény valami, aminek gondolnád, hanem egy massza, amit a fasciális rétegek fognak és formálnak meg. Ezen túl pedig a fascia borítja az ereket, az idegeket, a belső szerveket, de még az agyat és a gerincvelőt is.

Mi a fascia feladata?

Felületes rétege a testtudatért és a fájdalomérzékelésért felelős, ez egyben azt is jelenti, hogy ha a hosszas ülőmunka közben megfájdul a derekad vagy hátad, az bizony a fasciából az agy felé közvetített információ nyomán történik – azt jelzi, hogy ideje átmozgatnod magad.

• De nézzük részletesebben is, hogy mi a fascia feladata:
• ő felel tehát a testtudatért, a propriocepcióért
• információt közvetít az agy felé tested aktuális állapotáról
• biztosítja továbbá a könnyed mozgást
• az egészséges fascia pedig egyben garancia a mozgástartomány fenntartására is

Mit kell tudnod a fascia felépítéséről?

A fascia vízből, sejtekből, kollagénből, elasztinből és retikulinból épül fel. A rugalmasan szilárd kollagén elvezeti a feszítő erőket, az elasztin pedig rugalmasságot (lendületet) ad. A kettő együttese biztosítja a könnyed, kecses mozgást.

A bőr alatti kötőszövetnek a víztartalma, a mély fasciának a kollagéntartalma a magasabb. Ez a magas víztartalom okozza, hogy a kötőszöveti rétegek egymáson csúszkálni tudnak – emiatt tudsz könnyedén mozogni. Sajnos azonban a fascia ezt a funkcióját el tudja veszíteni, ami a mozgástartomány beszűkülését okozza.
Mi okozza a fascia feszességének elvesztését? Számos ok rejtőzhet a háttérben, de az egyik tipikus magyarázat a dehidratáltság. A vízhiány következtében a kollagénsejtek közelebb kerülnek egymáshoz, és könnyebben összetapadnak.

Most gondolhatod, hogy “dehát én iszom napi 2-3 liter folyadékot”, de sajnos ez nem elég. A víz ugyanis magától nem fog eljutni a kötőszöveti rétegekbe, ahhoz mozgás és mechanikai ingerek kellenek. Ilyen mechanikai ingerek lehetnek a masszázs, a köpölyözés, a kinezio taping vagy épp a hengerezés. Mozgás terén pedig a legjobbak a dinamikus mozgástípusok, például a mobilizálás vagy a dinamikus jóga.

Most, hogy tudod, mi a fascia, azt is beláthatod, hogy mennyire fontos, hogy foglalkozz vele! Ha szeretnél rugalmas és erős maradni és sokáig élveznéd a könnyed mozgás örömét, keress fel bátran!